Itt megtalálsz néhány hasznos információt arról, kikkel találkozhatsz a ZÖLDike csomagokban kapható öko-odúkban illetve néhány hasznos tippet is találsz a kihelyezésükhöz, gondozásukhoz.

Fontos, hogy a madarakat lehetőleg minél kevesebbet zavarjuk! A költési szezonban különösen érzékenyek a bolygatásra s mivel védett fajokról van szó, az a legjobb, ha csak messziről csodáljuk őket. Ha viszont szeretnénk közelebbről is megismerni őket, akkor a szervezett túrákat ajánlom, ahol a szakmában jártas illető – aki tudja mit szabad ilyenkor és mit nem – vezet minket be az odúköltő madarak gyönyörű és varázslatos világába 🙂

Kik költhetnek az öko-odúkban?
Forrás: Haraszthy László: Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája 2., Pro Vértes Nonrpfit Zrt., 2019.
Fotók: Saját tulajdon

Az alábbiakban az “öko-odúinkban” gyakrabban költő madárfajokat találod. Rajtuk kívül természetesen még más fajok is előfordulhatnak attól függően, hová kerül az odú. Sőt, mivel a természet rendkívüli dolgokra képes és mindig tud újat mutatni, az alábbi információk is csak általánosságban érvényesek, előfordulhatnak eltérések! 🙂 Ha jobban belemerülnél a madarak költésének tanulmányozásába, ajánlom figyelmedbe a fent említett fantasztikus könyvet (jórészt ebből mazsolázgattam az információkat). A képi anyag a saját tulajdonom, 2012 óta vizsgálom az odúköltő fajokat, doktori témám is hozzájuk kapcsolódik.

Kellemes böngészést kívánok, remélem hasznodra válik. 🙂
További érdekes, terepen elkapott pillanatokat a Galériában találsz!

Széncinege

Fészkelőhely: Az egyik leggyakoribb odúfoglaló madarunk, az összes magyarországi erdőtársulásban megtelepedhet. Falvakban,  városszéli kertekben, parkokban szinte bárhol előfordulhat, ha megfelelő odút talál.

Költési idő: Fészkét általában március utolós harmadában és április elején építi. Az első fészekaéj kirepülése után sokszor második fészekaljat is felnevel.

Fészek: Fészkének alapja száraz fűszálakból és vékony gyökerekből áll, erre friss mohából épít puha réteget. Fészekcsészéjét (melybe tojásait helyezi) elsősorban állati szőrrel béleli. Lakott területen gyakran találhatunk benne még kutyaszőrt, pamutdarabokat, párnabélést, tyúktollat, stb. 

Tojások, fiókák: A tojások száma igen változó, általában 5-14 (de akár 2-17 tojásos is lehet). A tojásokon a tojó kotlik kb. 14 napig, eközben a hím eteti. A fiókákat mindkét szülő gondozza és 20-22 napig vannak a fészekben, utána röpképesen elhagyják azt.

previous arrow
next arrow
Slider

Kékcinege

Fészkelőhely: Középhegységeink tölgyeseiben, bükköseiben, lombelegyes fenyveseiben szintén gyakori faj. Városok parkjaiban, erdőközeli kertekben is fészkel.

Költési idő: Hasonlóan a széncinegéhez, fészkét általában március végén, április elején építi. A magyar populáció általában egy fészekaljat nevel fel, de akadnak másodköltések is. 

Fészek: Nagyon hasonló a széncinege fészekhez: alapja száraz fűszálakból és vékony gyökerekből áll, erre friss mohából épít puha réteget. Fészekcsészéjét (melybe tojásait helyezi) elsősorban állati szőrrel béleli (de lakott területen szintén találhatunk benne pamutpamacsot, stb.). 

Tojások, fiókák: A tojások száma igen változó, általában 5-16. A tojásokon a tojó kotlik kb. 14 napig, de időjárástól függően változhat. A fiókákat mindkét szülő gondozza és 18-22 napig vannak a fészekben, utána röpképesen elhagyják azt.

previous arrow
next arrow
Slider

Csuszka

Fészkelőhely: Hazánkban szintén bármely erdőtársulásban megtelepedhet. Gyakori fészkelője nagyobb parkoknak, arborétumoknak is, alkalmanként pedig az erdőkkel övezett kertekben is fészkelhet.

Költési idő: A legkorábban fészkelő énekesmadaraink egyike, akár már februárban is elkezdheti az odúnyílások sárral történő szűkétését, mely jellegzetes “csuszkaépítmény”. Többnyire egyszer költ évente.

Fészek: A fészekanyag (vagyis inkább csak egymásra hordott növényi anyag) főképp kéregből áll (sokszor erdeifenyő kérge, ha van a közelben). Ha nem áll rendelkezésre, akkor akár száraz faleveleket hord egymásra. 

Tojások, fiókák: A fészekalj 6-11 tojásból áll, de a 10-11 tojásos fészkek nagyon ritkák. A tojó 13-14 napig kotlik, a fiókákat mindkét szülő gondozza. 23-24 napos fejlődés után a röpképes fiókák elhagyják az odút.

previous arrow
next arrow
Slider

Mezei veréb

Fészkelőhely: Változatos helyeken fészkel. Kedveli a részben nyílt területeket, az erdőszéleket, öreg gyümölcsösöket. Települések környékén is gyakori, de a nagyvárosok belsejéből sokszor hiányzik. 

Költési idő: Általában március végén kezdődik a fészeképítés, a költési idő pedig akár augusztus végéig is elnyúlhat. Két vagy akár hároms fészekaljat is felnevelhet. 

Fészek: Hosszú növényi szálakból építi fészkét, gyakorlatilag telehordja az üreget, csupán egy kis bejárati nyílást hagy magának. Mezpgazdasági területeken gyakran találni műanyag bálakötöző zsinórokat a fészekben, városokban pedig cigaretta papírt, celofánt.. A fészek belsejét tollakkal béleli.

Tojások, fiókák: A tojó 3-7 tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik 12-14 napig. A fiókagondozást is párosan végzik, a fiókák fejlődése gyorsabb, már 12-14 nap után elhagyják a fészket. 

previous arrow
next arrow
Slider

Barátcinege

Fészkelőhely: Középhegységi tölgyesekben bükkösökben bárhol fészkelhet, , lombelegyes fenvesekben úgyszintén és néhol nagyobb parkokban is megtalálható. Mesterséges fészekodvakban alkalmilag költ (én is találkoztam már vele 🙂 ).

Költési idő: Fészekrakási ideje hasonló a többi cinegefajéhoz. Évente egyszer költ.

Fészek: Hasonlóan a többi cinegefajhoz: moha alap és szőr bélés.

Tojások, fiókák: A barátcinege tojásai a hozzá hasonló méretű cinegéfajokétól nem különboztethető meg, így teljes bizonyosságot csak akkor szerezhetünk, ha a szülőket megfigyeljük. Tojásszáma 5-12 között változik, A tojó 13-15 napig kotlik a tojásokon, a fiókanevelésben viszont már mindkét szülő részt vesz. A fiókák 17-20 napos korukban hagyják el a fészket.

previous arrow
next arrow
Slider

Fenyvescinege

Fészkelőhely: Minden olyan helyen megtelepszik, ahol legalább középkorú fenyvesek vannak és akár nagyobb parkokban, lakott területeken is megjelenhet, ha van számára megfelelő fenyves folt. Rendszerint faodvakban, üregekben költ, de érdekes módon akár földi üregekbe, sziklarepedésekben is betelepszik. 2019-ben Veszprémben egy kőhíd falának üregében találtuk meg fészkét. 

Költési idő: Hasonlóan a többi cinegefajhoz, április környékén teszi le első tojásait.

Fészek: Hasonlóan a többi cinegefajhoz, moha alap és szőrrel bélelt csésze jellemzi a fészkét.

Tojások, fiókák: A fészekalj mérete 5-12 tojás között változhat. A tojó 14-15 napig kotlik ó, a fiókák pedig 19-21 napos korban hagyják el a fészket.

previous arrow
next arrow
Slider

Házi veréb

Fészkelőhely: Ma már szinte csak emberi településeken és környékén fészkel. Kedveli az állattartó telepeket, mezpgazdasági környezetet.

Költési idő: Kora tavasszal, április elején, kétszer, de akár háromszor is költhet egy évben.

Fészek: Fészkét nagyon változatos helyekre megépítheti: lámpabúrákba, kúpcserép alá, elektromos dobozokba, elhagyott molnárfecske fészekbe, stb. A fészek kinézete hasonló a mezei verébhez, száraz növényi részek, fű, széna, gyakran pedig emberi hulladák (pl. zsineg) .

Tojások, fiókák: Leggyakrabban 5 tojásos a fészek, de 3-8 között változhat, a tojások kinézete hasonló a mezei verébéhez. A kotlási idő általában 11-14 nap, a fiókák pedig 12-16 naposan hagyják el a fészket. A fiókanevelést mindkét szülő végzi. 

Saját fotó anyagom egyelőre nincs házi veréb fészekről, de remélem hamarosan lesz hozzá szerencsém… 🙂

További lakók és látogatók

Legtöbbször a fenti fajok egyike fog beköltözni az általunk kihelyezett madárodúkba. Azonban számítanunk kell arra, hogy más élőlények is jönnek “látogatóba” vagy épp vernek benne állandó tanyát. 🙂

Pele

A nyár közeledtével előszeretettel költözik a madárodúkba a pele (nagy / erdei vagy akár mogyorós pele is). Üres odúba is tanyát verhet – gyakran többedmagával – , de az épp folyamatban lévő költést is megzavarhatja. Nyáron nappal főképp pihenőhelynek használják az odúkat (éjszaka aktív állatok lévén), így ha rajtakapjuk őket, akkor vagy békésen horpasztanak, vagy épp ébren vannak és “recegnek”. 🙂 Ősszel pedig sokszor raktárhelyiségnek használják az odúkat, telehordják élelemmel (főképp makkal) és levelekkel.

A nagy, erdei és mogyorós pele is védett (vagy fokozottan védett) hazánkban, így ne bántsuk vagy piszkáljuk őket, csak tegyük vissza az odút a helyére és örüljünk, hogy ilyen aranyos jószágok telepedtek meg a környezetünkben 🙂

Erdei sikló

Alkalmi “látogató” lehet az erdei sikló, aki elsősorban élelemszerzés céljából tér be az odúba. Ilyenkor (számunkra) sajnálatos módon elfogyasztja az odúban talált tojásokat vagy fiókákat. Ritkán kapható rajta az odúban, általában onnan tudjuk, hogy ő volt a “tettes”, hogy a tojások/fiókák hűlt helyét találjuk csak meg, a fészekanyag pedig szinte érintetlen, azaz nincs feltúrva. Fontos megemlíteni, hogy (habár sajnáljuk a madarakat) semmi esetre sem szabad bántani a siklót, hiszen ő is védett faj! El kell fogadnunk, hogy ez a természet rendje, neki is táplálékot kell szereznie, hogy fenntartsa magát és tudjon szaporodni.

previous arrow
next arrow
Slider

Darazsak, méhek

Előfordulhat az is, hogy odúinkba darazsak, méhek vagy poszméhek költöznek, ezért mindig óvatosan közelítsük/nyissuk fel az odú tetejét. Többen javasolják, hogy előbb kocogtassuk meg az odú oldalát vagy távcsővel figyeljük egy ideig. A poszméhek például a moha alapba előszeretettel “befúrják” magukat, így az odú megkocogtatásával hangos zümmögő hangot hallatnak (mintha “beszorultak” volna 🙂 ). Amikor a poszméh megjelenik, a cinege elhagyja a fészkét, így ott már aktív költés nem valószínű.

Sajnos olykor a lódarazsak is beköltözhetnek ezekbe az odúkba, akik kellemetlen vendégek lehetnek. Ha sokáig nem látogatjuk az odúnk, akkor csak azt vesszük észre, hogy az odú teljes belsejét beépítik, sőt, akár a külsejére is ráépítenek. Amennyiben lódarázs lakosra gyanakszunk, hívjunk szakembert az ürítéshez.

Hová helyezzük ki az öko-odút és mi a teendő vele utána?

Tanácsok az öko-odúk kihelyezéséhez:

  1. 2 m fölé, ágra akasszuk vagy fatörzshöz rögzítsük őket
  2. A macskák az egyik legügyesebb predátorok a települések környékén, ráadáasul rengeteg van belőlük. Mancsukkal képesek az odú bejáratán benyúlva “kihalászni” a fiókákat, így lehetőleg olyan helyre helyezzük az odút ahol kevésbé tudnak hozzáférni (vagy legalább ne a kedvenc helyük környékére 🙂 ).

Teendők az odú körül

Nem sok teendőnk van az odúval az esetleges kisebb javításokon kívül.

Kevessé ismert, hogy az odúk nem csak a költési szezonban hasznosak. Mikor beköszönt a hideg, az odúk védelmet nyújtanak a madaraknak éjszaka, ide húzódnak be aludni (egy odúban egy madár alszik). Ezért van az, hogy egy amúgy ősszel teljesen üres odú tavaszra tele van madárkakival 🙂

Éppen ezért minden évben legalább egyszer érdemes kitakarítani az odúkat, hogy a következő szezonra készen álljon az odú az új lakókra. Ezt az alkalmat időzítsük február környékére, még mielőtt beköszönt a tavasz. Az odú takarítása annyit jelent, hogy egyszerűen kiöntjük az odú tartalmát, legyen az régi, letaposott fészekanyag, üres odúban lévő madárkaki vagy épp peleraktár. Egy kisebb ág segíthet a makacsabb részek kipiszkálásában.

És mivel az ilyen típusú odúkban költő madarak számára nem kell fészekanyagot elhelyezni, így a teendőnk ezzel be is fejeződik.